HR Metall Group

Miért megy el az új ember 90 napon belül?

A korai kilépés ritkán a bérről szól. Négy valódi ok a termelésből, és egy 90 napos terv, ami olcsóbb, mint az újratoborzás.

Van egy visszatérő beszélgetésünk partnerekkel. Így kezdődik: „Küldjetek húsz embert, mert a felük úgyis lelép egy hónapon belül.”

Ezt a mondatot sokan beletörődő tapasztalatnak szánják. Valójában egy diagnózis, csak nem arról, akiről szólni akarnak vele.

Ha egy pozícióban a belépők fele 90 napon belül elmegy, az nem az emberek minőségéről szól. Az a folyamatról szól.

És a folyamat javítható, méghozzá olcsóbban, mint amennyibe a fluktuáció kerül.

Először számoljunk

A korai kilépés nem „nulla”, mert az illető úgysem termelt még sokat. Az ára:

  • a toborzás költsége (a mi díjunk vagy a saját HR-es ideje),
  • az orvosi alkalmassági és a beléptetés adminisztrációja,
  • a betanítás — és ez a nagy tétel: nem az új ember ideje, hanem a betanítóé, aki közben nem termel,
  • a selejt és a ritmusvesztés a sor mellett,
  • a maradók terhelése és morálja: aki harmadszor tanít be valakit három hónap alatt, az egy idő után maga is nézelődni kezd,
  • és a legdrágább: a be nem vállalt megrendelés.

Ha ezt egyszer valaki kiszámolja egy főre, a szám tipikusan sokkolóbb, mint egy jobb bér havi különbözete.

Mi a négy valódi ok?

Több száz kihelyezés tapasztalata alapján a korai kilépések többsége négy ok valamelyikére vezethető vissza, és a bér csak az egyik közülük, ráadásul ritkán a legfontosabb.

1. Nem azt kapta, amit ígértek neki

A leggyakoribb ok, messze. A hirdetésben „összeszerelés” szerepelt, a valóság napi hét óra állva, hidegben, monoton mozdulattal. Vagy „két műszak” volt kiírva, és a harmadik héten kiderül, hogy éjszaka is lesz.

Ez nem mindig szándékos félrevezetés. Sokszor csak a hirdetés régi, vagy senki nem járt le a gyártósorhoz, aki írta.

A megoldás nem a szebb hirdetés, hanem a pontosabb. Nálunk ezért kérdezünk vissza olyanokat az igényfelvételnél, amiket sokan feleslegesnek éreznek: hány kilót emel egy műszakban? Van fűtés? Hol lehet enni? Mennyi a valós túlóra, nem a tervezett?

Nem az a kérdés, melyik a „jobb”. Az a kérdés, mit akar megoldani.

A számtan

Az őszinte hirdetésre kevesebben jelentkeznek. De azok maradnak. Ez matematikailag megéri.

2. Az első nap katasztrófa volt

Megérkezik reggel hatra. Nem várja senki. A portás nem tud róla. Fél órát áll a kapuban. Végül elviszik egy csarnokba, ahol valaki azt mondja: „állj oda, majd meglátod.”

Ez a nap eldönti a következő három hónapot. Aki így kezd, az aznap délután elkezd más hirdetéseket nézni — akkor is, ha végül marad.

Konkrétum: legyen egy név és egy telefonszám, aki fogadja. Legyen kész a szekrény, a védőcipő, a belépőkártya. Legyen valaki, akivel megebédel. Ez összesen nulla forint és húsz perc szervezés.

3. Nincs egy embere, akitől kérdezhet

Az új dolgozó napi húsz kérdést tenne fel, de nem meri, mert mindenki dolgozik, és hülyének néznék. Így inkább tippel. Aztán hibázik. Aztán leszúrják. Aztán elmegy.

Konkrétum: jelöljön ki egy segítő kollégát — ne a művezetőt, hanem valakit a csapatból. Mondja meg neki, hogy ez mostantól a feladata, és ismerje is el érte. Két héten át napi öt percet vesz igénybe.

4. Az utazás vagy a szállás nem működik

Vidéken ez sokszor önmagában megmagyarázza a fluktuációt. A buszjárat egy órával a műszak vége után indul. A szállás negyven kilométerre van. Fél éve mindenki tudja, de senki nem a HR-es.

Konkrétum: nézze meg egyszer a menetrendet a műszakkezdésekhez képest. Ez tíz perc, és néha egy egész pozíció fluktuációját megmagyarázza.

A 90 napos terv — amit mi is használunk

  1. –1. nap: telefon a belépés előtti napon. Hol, mikor, kit keressen, mit hozzon. Egy perc.
  2. 1. nap: fogadás névvel. Kész eszközök. Ebéd valakivel.
  3. 3. nap: rövid kérdés: „Az volt, amire számítottál?” Itt derülnek ki az elhallgatott dolgok.
  4. 2. hét: a segítő kollégával átbeszélni, hol tart.
  5. 30. nap: komoly beszélgetés. Nem értékelés — feltárás.
  6. 90. nap: ha eddig eljut, jó eséllyel marad.

Ennek a listának a nagy részét mi végezzük a kölcsönzött kollégáknál — ezt hívjuk utánkövetésnek — és ez nem udvariassági kör. Az információ, ami a 3. napon kiderül, megspórol egy újratoborzást.

Amit nem old meg a jobb toborzás

Legyünk őszinték a saját szakmánkkal szemben is: ha a munkakörülmények tarthatatlanok, azon egyetlen kölcsönző sem segít. Küldhetünk húsz embert, elmegy húsz ember. A mi dolgunk ilyenkor nem az, hogy számlázzunk tovább, hanem hogy szóljunk.

Ez néha kellemetlen beszélgetés. De ez a különbség egy beszállító és egy partner között.

 

Nézzük meg együtt, hol szivárog

Ha a fluktuáció a fájó pont, a díjmentes konzultáción végigvesszük a folyamatot a hirdetéstől a 90. napig — és megmondjuk, hol veszíti el az embereket.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. A konkrét helyzetére a hatályos jogszabályok és az Ön szerződése az irányadó.